Előző cikkemben az alanyi- és biztosítási jogon alapuló gyermekekkel kapcsolatos ellátásokról és támogatásokról, illetve a CSED, GYED/Diplomás GYED, és GYES-ről volt szó. Arról, hogy mit hol találtok meg, milyen dokumentáció szükséges a kérelemhez illetve milyen határidők vonatkoznak az elbírálásokra. Mostani cikkemben egy kicsit kitérnék azokra a kedvezményekre, amiket már apa is igénybe tud venni, hiszen ő is fontos szerepet játszik ebben a folyamatban.
TÁPPÉNZ
Ki jogosult táppénzre?
Mindenki, akinek a biztosítás fennállása alatt (munkaviszony nem diákjogviszony) keresőképtelenné válik, és a járuléktörvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (közérthetően fizetsz TB-t).
Ki számít keresőképtelennek?
- aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni
- aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult
- az anya, ha kórházi tartózkodása alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét még szoptatja
- a szülő, aki 12 évnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásban neveli (pl.: megfázott, vírust kapott, stb.)
- aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül
- akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetve állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható (pl.: karanténba zárták)
- ezek mellett még méltányosságból is adható táppénz, ebben az esetben az a szülő jogosult, aki 12 éves vagy annál idősebb gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves vagy annál idősebb, de 18. életévét még be nem töltött gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben (pl.: valamilyen műtéten kell átesnie)
Meddig jár a táppénz?
A biztosítottság időtartama alatt folyamatosan, amíg a munkavállaló keresőképtelen, de maximum egy éven át.
Mikor nem jár a táppénz?
- amennyiben a keresőképtelenség időtartama alatt a biztosítási jogviszony szünetel (nincs TB fizetve),
- munkavégzési kötelezettség hiányában kereset veszteség nincs (ugyanúgy megkapod a fizetésedet, mint eddig, például hiába vagy beteg, otthonról is el tudod végezni a feladataidat, ami által nem esel ki a munkából),
- a betegszabadság lejárta utáni szabadnapra és a heti pihenő napra/napokra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,
- amennyiben keresetét csak részben kapja meg, csak a kiesett részre jár,
- GYES támogatás folyósításának idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt (magyarul, ha 2.-3. év között még mindig otthon vagy a gyermekeddel, mert nem mentél vissza dolgozni, úgy nem jár táppénz neked, csak azoknak, akik visszamentek dolgozni, s természetesen nekik a bérük után fogják elszámolni a táppénz összegét)
- az előzetes letartóztatás alatt és szabadságvesztés tartamára
- saját jogú nyugdíj folyósításának idejére
- a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának idejére, kivéve, ha a biztosított a járadék mellett is munkát vállal, ez esetben ismételten a munkabére után számítják ki a neki járó táppénz összegét
Összege
- ha a biztosított rendelkezik 730 biztosításban töltött nappal, akkor a táppénz alapjának szolgáló összeg 60%-az
- ha a biztosított 730 napnál kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik, akkor a táppénz alapjának szolgáló összeg 50%-a
- a biztosított fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve ha a szülő a 12 évnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt a gyermek mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézménybe, a táppénz alapjának szolgáló összeg 50%-a
Mindezek azzal a feltétellel, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. (magyarul a táppénz összege napi szinten maximalizálva van)
Gyermekápolási táppénz
Meddig vehető igénybe a szülők (anya, apa) részéről?
- 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és-a gyermek fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén- a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek 1 éves koráig
- 1 évesnél idősebb, de 3. életévét még be nem töltött gyermekotthon ápolása –és a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén- a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári napon át (magyarul gyerekenként plusz 84 naptári napja, mint apának, mint anyának van arra, hogy otthon vagy gyógyintézetben lehessen beteg gyermekével)
- 3-6 év közötti gyermek otthoni ápolása – és a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén- a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőknek 42 naptári nap áll rendelkezésükre, míg az egyedülálló szülőknek továbbra is 84 naptári nap
- 6-12 év közötti gyermek otthoni ápolása – és a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén- a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőknek 14 naptári nap, míg az egyedülálló szülőknek 28 naptári nap áll rendelkezésükre
Amit fontos szem előtt tartanunk, hogy amennyiben a gyermek ápolása címén igénylünk táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától, a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat veszik figyelembe, nem pedig a naptári évet. Kicsit érthetőbben: ha gyermekünk március 6-án született, akkor a biztosított napokat adott év március 6-a, és a következő év március 6-a között vehetem igénybe, attól függetlenül, hogy már új naptári év kezdődik!
Természeten méltányosságból is adható táppénz a szülő részére, ha 12 éves vagy annál idősebb, de 18. életévét még be nem töltött beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves vagy annál idősebb, de 18. életévét még be nem töltött gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermek mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben!
Gyermek után járó pótszabadság
Minden szülőnek a gyermek születésétől számítva a gyermek 16. életévének betöltött év végéig jár pótszabadság!
- 1 gyermek után 2 nap
- 2 gyermek után 4 nap
- kettőnél több gyermek esetén összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek a gyermekek létszámától függetlenül
Amennyiben a munkavállaló gyermeke fogyatékosnak van nyilvánítva, vagy tartósan beteg, akkor ezek a napok 2 munkanappal meghosszabbodnak! Fontos szem előtt tartanunk, hogy ezek a számok szülőkként értendőek.
Apának járó munkaidő kedvezmény a gyermek születésekor
Nem szabad megfeledkeznünk az apukákról sem, hiszen ők is fontos szerepet töltenek be, mint a pici, mint a mi életünkben. Sokan tudják, hogy jár nekik valami, de nem tudják mettől- meddig, és pontosan mi a menete a kedvezmény kérelmének. Ezért összeszedtem!
A gyermek születésekor minden apukának jár 5 munkanap munkaidő-kedvezmény, ha ikergyermekek jönnek a világra, akkor pedig 7 munkanapról beszélünk, ami időt a gyermek születésétől számított második hónap végéig kötelező a munkáltatónak megadnia a munkavállaló kérésének megfelelően. Nem jó ilyen esetről beszélni, de meg kell említenem, ezek az időtávok akkor is járnak, ha a gyermek/gyermekek holtan születnek. Ezen idő alatt távolléti díj jár, amit a munkáltatónak megtérít a költségvetés!
Milyen dokumentumok szükségesek a kedvezmény kérelméhez?
Minden esetben a kérelmezőnek írásban kell jelezni kérelmét a munkáltatója felé, s a következő dokumentumokat kell csatolnia kérése mellé:
- a gyermek anyakönyvi kivonatát (halott gyermek esetén a halotti anyakönyvi kivonat) eredeti példányát
- írásbeli nyilatkozat arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa, ezt a jogát nem szünetelteti, nem szüntette meg.
Cikkünk következő részében azokról a támogatásokról, kedvezményekről és ellátásokról fogok írni, amiket a későbbiekben tudnak a szülők igényelni. Ilyen például: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartási díj stb.!