Ha tetszett a cikk, osszd meg ismerőseiddel is!

A szülő legfontosabb feladata a gyermekének tisztességes felnevelése és fejlesztése. 2017-ben nem tolhatjuk rá a teljes felelősséget az oktatási rendszerre, amelyik lexikális tudás átadásában és társadalmi normák megtanításában érdekelt leginkább. A gyerekünket az iskolán kívüli időben segítünk kell fontos készségek megszerzésében ahhoz, hogy felnőttként sikeresebben tudjon érvényesülni! Most a 3 legfontosabb készséget vesszük át!

“1918-as megfogalmazás szerint a közoktatás új rendszere az egyenlőség elvén alapuló a társadalmi osztályok közötti különbség megszüntetésére törekszik. Tiszteletben tartja az egyéni szabadságot, de az állampolgári erények és köztudat kialakulását legfőbb feladatának tartja. A műveltséget közvagyonnak tekinti, amelyből meríteni és minél magasabb színvonalat elérni joga van minden állampolgárnak, de az állam általános műveltségi színvonalának elérése nemcsak jog, hanem állampolgári kötelezettség is. Az ép és egészséges polgárnak művelt polgárnak is kell lennie.”-Wikipédia

1. A szabad gondolatok hatalma

 

Az iskola keretek közé akarja zárni a gyermeki elmét. A szülő feladata, hogy megtanítsa kereteken kívül élni és érvényesülni. Hogy mit értünk ez alatt? Szabadon gondolkodni egy olyan környezetben, ahol megtanítanak minket az egypólusú gondolatokra, a legfontosabb készség, amit átadhatunk. A valódi életben szinte minden iskolai normatív tanításnak az ellenkezője érvényesül:

És mi szükséges a szabad gondolatokhoz? Megfelelő önbizalom és önbecsülés. A legtöbb embernek fantasztikus ötletei vannak, de egyszerűen nem hisz saját magában és képtelen megvédeni a saját álláspontját. Ez megint az iskolára vezethető vissza, ahol azt tanították meg, hogy majd valaki más megmondja a megoldást helyettünk és minden úgy jó, ahogy van. Milyen a magas önbecsülésű ember?

  • Képes érzelmileg meleg kapcsolatokra.
  • Az életet alapvetően pozitívan szemléli.
  • Elfogadja érzéseit és igényeit (legyen szó szexualitásról, szeretetről, dühről).
  • Egészséges önérvényesítő, vagyis képes saját érdekeit úgy képviselni, hogy közben ne taposson át másokon. Képes nemet mondani!
  • A legjobbat próbálja kihozni magából.
  • Felelősségteljes.
  • Az ügyesség, a teljesítmény fontos az önbecsülése szempontjából
  • A teljesítményének elismerése erősíti az önbecsülését.
  • Képes objektíven értékelni saját teljesítményét.
  • Tud örülni a sikereinek.
  • A sikereket önmagának és nem a véletlennek, vagy a szerencsének tulajdonítja.

(Felsorolás forrása: Kreatívpszichológia)

Segítünk kiválasztani a legjobb megoldást!

2. Tanuljon meg bánni a pénzzel

 

Az iskolában senki nem fogja megtanítani a gyerekünket a pénzügyekre. Senki nem fogja önmegtartóztatásra és öngondoskodási hajlamra nevelni. Pedig a jövője szempontjából az egyik legfontosabb tényezője az lesz, hogyan képes viszonyulni a pénzügyekhez és milyen automatikus pénzügyi mechanizmusokat alkalmaz? 

 

Pénzügyi mechanizmus lehet a “malacpersely elv”. Azaz, ha felnőtt korában kap a munkahelyén prémiumot, akkor mihez kezd vele? Egyből elkölti vagy megpróbál vagyon felépíteni és takarékoskodni?

 

Sajnos az nem elég, ha szülőként okoskodunk és elmondjuk, hogy mit kéne! Már kisgyermek kortól meg kell mutatnunk a gyerekünknek, hogy mi hogyan viszonyulunk a pénzhez. Ugyanis a gyermek alapvetően nem a szülők mondataira, hanem a cselekedeteire fogékonyak. Nem véletlen, hogyha a gyerek azt látja, hogy Apa és Anya állandóan csokit eszik, akkor felnőtt korában sokkal hajlamosabb lesz az elhízásra. A pénzügyekben ugyanez a helyzet. A gyerek pontosan ugyanúgy fog viszonyulni a pénzügyekhez, mint a szülei. Természetesen a későbbiekben más behatások révén finomodik ez az attitüd, de az “alapbeállítás”, az “pénzügyi mechanizmus” ugyanaz marad, mint amit gyermekkorában látott. Ha a szülei minden prémiumot elvernek és a hirtelen jött pénzből mennek el nyaralni, vesznek jobb ruhákat, mennek étterembe, akkor a gyermek felnőtt korában ugyanúgy el fogja szórni a pénzt.

Viszont ha megmutatjuk a gyerekünknek, hogyan lehet takarékoskodni okosan, milyen pénzügyi műveleteket érdemes végezni (természetesen az életkorához illő szinten és alapossággal elmagyarázva), akkor egy teljes másfajta mechanizmust építünk fel benne. A legjobb példa erre egy gyermekprogram vagy lakás-takarékpénztár lehet. A gyereknek meg kell mutatni, hogy nem csak a holnapra, hanem 5-10-15 évre előre is lehet és szükséges anyagi értelemben tervezni.

3. Time menedzsment

A 21. század egyik legfontosabb feladata az “időbeosztás” képessége. És itt ne arra gondolj, hogy reggel felkelsz 6-kor, 8-16 között iskola, aztán edzés, aztán vacsora és alvás. Az időmenedzsment életünk minden részén jelen van és egyre égetőbb annak a megfelelő kezelése. Nézzünk néhány praktikát, amivel sokkal hatékonyabbá tehetjük az életünket (és erre kéne a gyereket is megtanítani) és ezáltal kiírthatjuk az életünkből a teljesen felesleges üresjáratokat vagy időpazarlásokat:

Email

Ma már teljesen egyértelmű, hogy van legalább egy email fiókunk, ahova napi szinten érkeznek levelek. Sokan nem gondolnák, de évente akár napokat lehetne megspórolni azáltal, hogy nem ad hoc módon levelezgetnek és megpróbálják rendszerezni az email fiókjukat. Érdemes a hármasság elvét (Nagyon fontos, Átlagos, Nem fontos) alkalmazni és rangsorolni a leveleket. A nagyon fontos levelekre válaszolni, az átlagosra naponta egyszer egy passzív idősávban és a nem fontos levelekre (jellemzően spam) pedig egyáltalán nem szabadna időt szánni.

 

Kommunikációs technikák vegyes alkalmazása

Elképesztően sok időt pazarolunk el amiatt, hogy nem helyesen alkalmazzuk a kommunikációs lehetőségeinket. Felhívjuk a másikat, amikor írni kéne neki és írunk, amikor hívni kéne. Hányszor fordult elő veled, hogy egy kérdésed lett volna és emiatt felhívtad a másikat, de aztán hosszú (akár órás) beszélgetésbe keveredtél? Ez egy időcsapba, amiből menekülnöd kellene. Ügyeljünk arra, hogy ne keveredjünk ilyen helyzetekbe. Másik eset, amikor beszélgetni szeretnénk a másikkal és emiatt írunk neki Facebook messengeren. Aztán azzal telik el sok idő, amíg beírjuk, amit mondani szeretnénk ahelyett, hogy felhívnánk a másikat és szóban sokkal gyorsabban “végeznénk”.

Leugrom a boltba

Nagyon tipikus élethelyzet szerintem, hogy nem tevezünk előre. Jellegzetes példa a bolt esete. Sokan nem számolnak azzal, hogy mennyi időt veszítenek el, mert nem előre tervezik meg a következő hetet, hanem minden nap szükséges szerint és ad hoc jelleggel ugranak le a boltba. Aztán a bolt sosem fél perces művelet (már maga az utazás sem) és a végén mindig többen vásárolunk, többet nézelődünk, több időt vesztünk, mintha hetente egyszer mennénk le és előre megvennénk minden szükséges dolgot. Meg kell tanulni előre tervezni és előre látni a szükségleteinket. Minél jobban működik ez, annál több időt tudunk megspórolni. 

 

Segítünk kiválasztani a legjobb gyerekmegtakarítást!

 

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. március 05. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha tetszett a cikk, osszd meg ismerőseiddel is!